Arra ébredtem, hogy Peter a hajammal játszadozik.
Megfordulok, hogy a szemébe nézhessek.
- Szia. – mosolygok rá.
- Szia. – ő is viszonozza.
- Hány óra van?
- Hat. – erre csak bólintani tudtam, mert eszembe jutott a
nap további része. – Félsz? – szakít ki a gondolataim közül Peter.
- Ki nem Peter? – a hangom kétségbeesetten hangzott, de nem
is bántam. Előtte kimerem mutatni a z érzéseimet. – Félek. Félek a haláltól.
Félek a csatától. Félek, hogy elveszítem azokat az embereket, akiket szeretek.
Hogy elveszítelek téged. – egy könny csordult le az arcomról, amit Peter
letörölt, majd magához húzott. Simogatni kezdte a hajamat, miközben egy percre
sem engedett el.
- Szeretlek Tracy! – puszilta meg a homlokomat.
- Én is szeretlek Peter!
***
Úgy fél kilenc körül baktattunk le a konyhába megreggelizni.
Meglepetésemre elég sokan nyüzsögtek ott, és szerintem ők sem most keltek.
Reggeli után betereltem a népet a raktárba, hogy válasszák ki a fegyvereiket.
Luna egy egész késgyűjteményt vett magához, amitől nevetnem kellett. Peter és
Jasper pisztolyt választott. Én végig az ajtóban álltam és őket figyeltem.
Hirtelen valaki megérintette a vállamat, amitől ugrottam egyet. Mikro
megfordultam Taraval kerültem szembe, aki fulladozott a nevetéstől.
- Jól van, na! Elég lesz! – csitítom, miközben durcás fejet
vágok.
- Oké! Jól van. Te mész fegyverért? Így elkapkodják előled a
jókat.
- Ó, az már megvolt. – legyintek, mire kikerekedik a szeme.
Erre én nevetek. – Már tegnap kiválasztottam őket. És te?
- Én mi?
- Te miért nem mész?
- Mondjuk úgy, hogy ragadt valami a tanítványra a
mesterétől. – kacsintott rám.
***
Teljesen kikészültem. Az idő idegtépő lassúsággal telt.
Végül dél lett és ismét asztalhoz ültünk.
- Nem azért, hogy kötekedjek – kezdi Jasper tele szájjal –
de, hogy akarunk eljutni Donwerbe, amikor az ide út is úgy egy hét volt onnan?
Minden szem rám szegeződött. lenyeltem a falatot a számban,
majd elmondtam a taktikát.
- Teleportálni
fogunk. – mindenki meghökkent.
- Teleportálni? – kérdezi Tara – De azt még nem is
gyakoroltad! Mi van, ha valami rosszul sül el? – nyüzsgés támadt, és mindenki
Taranak adott igazat. – Lehet, a halálba
viszel bennünket!
- Már így is oda tartunk! – ordítok, mire mindenki magába
szállt. – Meg kell próbálni! Így gyorsan és egyszerűen juthatunk oda. De, ha
van jobb javaslatotok, hallgatlak titeket!
Senki sem szólalt meg, és senki sem nézett rám. Észre sem
vettem, hogy felálltam az asztaltól.
Helyet foglaltam, majd lágyabb hangon folytattam.
- Nézzétek! Nem tudom mi fog várni ránk a csatában.
Szerintem itt senki sem tudja. De kifogunk tartani bármi áron, és megnyerjük a
csatát!
***
Háromnegyed egykor lassan gyülekezni kezdtek az emberek az
aulában, mígnem úgy öt perc múlva már mindenki jelen volt.
- Fogjátok meg egymás kezét! – utasítom őket. – Csak így
tudok mindenkit egyszerre elvinni.
Miután megbizonyosodtam, hogy senkit sem hagytunk ki a sorból,
én is beállok Peter és Luna közé.
- Sok szerencsét! – mondom, majd becsukom a szememet. Erősen
koncentrálok a teleportálásra, az emberekre, és a megadott helyre. Aztán
mindent elengedtem. Egy erős fuvallat vágott mellbe. Mikor kinyitottam a
szememet Donwer pusztasága tárult elém. Hiába kutattam a látóhatárt senki sem
volt ott.
- Tracy! – szól Peter. – Vérzik az orrod. – rögtön odakaptam
a kezemet, hogy megbizonyosodjak róla, és valóban. Peter aggódóan nézett rám.
- Semmi bajom. – nyugtatom meg. – Csak egy kicsit
megerőltető volt ennyi embert teleportálni. – bólintott. Ha túl nagy erőt
veszek igénybe, az károsan hat a szervezetemre. Remélem ez nem fog a csatában
hátráltatni. Az orrom vére hamar elállt.
- Mennyi az idő? – érdeklődök.
- Pontosan egy óra. – szólal meg valaki mögöttem.
És ekkor a semmiből előttünk termett az ellenség. Emberek
hada sorakozott tőlünk nem messze. Voltak köztük erős izomagyúak, vékony
törékeny nők, felnőttek, fiatalok. És az élükön ott állt Ő. Warrik! Egy ideig
csak néztük egymást, majd mintha elpattintottak volna bennem egy rugót,
felemeltem a kezemet és hangos ordítással szaladni kezdtem az ellenség felé.
Pont, szinte velem egyszerre tette Alex is ugyanezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése