Díj

Sziasztok! Megkaptam életem első díját! Amit most is nagyon szépen köszönök D. ! <3

Szabályok:

·         Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad!

·         Olvasd el annak a blogját akitől a díjat kaptad!

·         Írj 12 dolgot az illető blogjáról!

·         Írj 12 dolgot a saját blogodról!

·         Válaszolj a díjazó által feltett kérdésekre!

·         Tegyél fel 12 kérdést a saját blogoddal kapcsolatban!

·         Kommentelj annak a blogján egy általad választott fejezethez, hiszen ez mindenkinek visszajelzés! Ez lehet kritika vagy véleményezés, a lényeg, hogy építő jellege legyen.

·         Cseréljetek linket!

·         Küldd tovább tizenkét embernek a díjat!

·         Tedd ki a "plecsnit egy jól látható helyre, hogy az én blogomra vezessen!

12 dolog D. blogjáról:

1. Ez egy fantasy blog

2. A főszereplőt Budai Hannának hívják

3. Áron (Hanna jövendő mostohaapja) Márk nagybátyja

4. Hanna vonzódik Márkhoz, de képtelen bevallani saját magának

5. Az első fejezetben lefeküdnek egymással

6. Márk egy luxen

7. Kiderül, hogy Hanna terhes, majd kiderül, hogy mégsem

8. Márk egész jól fogadja a híreket

9. Márknak van egy volt barátnője: Flóra

10. Flóra megakarja, és meg is öli Hannát

11. Márk megmenti Hanna életét

12. Hanna is luxenné válik

12 dolog az én blogomról:

1. Ez egy fantasy blog

2. Ez az első blogom

3. Petert az egyik sorozatom főhőséről neveztem el

4. Tracy nem ismerte az igazi szüleit

5. Amanda sosem szerette Petert

6. Milo számára nem fog jól végződni a történet

7. Kétszer is sor fog kerülni harcra a történetben

8. Tracy és Warrik között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnátok

9. Tracy minden erővel rendelkezik

10. El lehet venni mások képességét, ha kiveszed a szívüket, majd szétporlasztod

11. Tracy kiképzése hosszú út lesz, és olykor életveszélyes is

12. Egy barátnőm segítsége nélkül nem tudtam volna létrehozni ezt a blogot. Tanácsokat adott, és segített néhány beállítással, mert őszintén bevallom ügyetlen vagyok ilyen téren. Szóval nagyon köszönöm neked, életem! <3

Válaszaim D. kérdéseire:

1. A díjnak köszönhetően el kellett olvasnod a blogot. Hogy tetszett?

Nagyon imádom! És remélem, hogy még jó sokáig olvashatom. Ez figyelmeztetés volt Dorina!
2. Fogod továbbra is olvasni?

Ilyet kérdezni! Fogom!
3. Ki a kedvenc szereplőd? Miért?

Márk! *-* Mert vicces, egy kis rosszfiús beütéssel, mégis szerethető. Egy szóval: ő Márk!
4. Szerinted hogyan fog folytatódni a történet?

Szerintem jobb lenne, ha erre nem válaszolnék. Mivel protekciós vagyok tudom a történet folytatását nagyjából.
5. Kedvenc páros?

Márk-Hanna *-*
6. Szerinted ki lehet a történetben a főgonosz?

Muszáj válaszolnom? Ködösítek egy kicsit. Az a személy Hannával áll kapcsolatban.
7. Mi a véleményed Márkról?

Már leírtam.
8. Kipróbálnád milyen luxennek lenni?

Persze!
9. Mit gondolsz a desingról?

Mint mindig most is nagyot alkottál!
10. Ha találkozhatnál egy szereplővel, melyik lenne az?

Márk!
11. Melyik a kedvenc fejezeted?

20. fejezet.
12. Mi a kedvenc jeleneted?

Nos azt a részt még nem publikáltad, de annyit mondhatok hogy Don't want your love.

Kérdéseim a saját blogommal kapcsolatban:
1. A díjnak köszönhetően el kellett olvasnod a blogot. Hogy tetszett?
2. Továbbra is fogod olvasni?
3. Ki a kedvenc szereplőd? Miért?
4. Ki számodra a legellenszenvesebb szereplő?
5. Te támogatnád a Különítményt?
6. Szerinted van esélye ennek a kis ellenállásnak a Különítménnyel szemben?
7. Amikor Tracynek elmondták az igazat, te hogy reagáltál volna rá?
8. Peter-Tracy vagy inkább a Caleb-Tracy páros tetszene jobban?
9. Ha találkozhatnál egy szereplővel, ki lenne az?
10. Mit gondolsz a desingról?
11. Melyik a kedvenc fejezeted?
12. Ha választhatnál egy képességet mi lenne az?

Díjazottaim:

A mi kis világunk..

Adelaine Heaven - Az elérhetetlen

Moonlightnight

Átkozott vér- Cursed blood

JegesÉrintés

Árnyhad

Borostyánégbolt

Death isbetter than life

20. fejezet

- Biztos, hogy jó ez így? - Mutatok végig magamon.

Egy fekete crop top és egy ugyanolyanszínű bőrnadrág van rajtam. A hajam kiengedve és egy kis smink az arcomon.

- Nem egészen. – jön közelebb hozzám. – Egy kis vörös rúzs még hiányzik.

Azzal fogja és rákeni a számra. Ahogy néztem magam a tükörben magabiztos lettem. Egy csinos csaj vagyok. Jó lesz ez!

- Hé biztos, hogy tetszeni fogsz neki. Szóval ideengedhetnél a tükörhöz, hogy kifésüljem a hajam. – lök arrébb Luna.

Leülök a matracra, amikor is felfogtam, hogy mit mondott.

- Tetszeni? Kinek akarnék tetszeni?

- Peternek. – vágja rá fésűvel a kezében.

- Nem is igaz!

- Ühüm. – feleli hitetlenkedve.

- Jól van, na! Igen!

- Tudtam! – teszi le a fésűt és mellém ugrik az ágyra. – Mesélj! Mi volt köztetek eddig?

- Csak egy csók.

- Egy csók? – szinte sikítja az utolsó szót. - És milyen volt?

- Felemelő érzés, mintha a fellegekben járnál. Olyan, mintha csak ti ketten lennétek a világon. Minden megszűnik létezni körülöttetek, csak ti vagytok.

Visszagondolok az első csókunkra. Aztán meg csak Petert látom. A ragyogó kék szemét, a sötét haját. Azt hiszem… beleszerettem.

 -Hagyd abba, mindjárt bőgni fogok.

- Hahaha! – dobok neki egy párnát.

Mire ő meg nekem vágja.

- Harcolni akarsz? Akkor harcoljunk! – azzal csikizni kezdem, mire ő már visítani kezd.

- Jól van elég, elég! Kérlek!

Eleget téve a kérésének abbahagytam. Ő felült és levegőért kapkodott.

- Jól van. – liheg még mindig – Azt hiszem ideje mennünk.

És ezzel kezdetét veszi a parti.

***

A terem egyáltalán nem hasonlított a reggel önmagára. Csak egy diszkó gömb adott világítást, ezzel a szoba különböző színekben pompázott néhol. A zene dübörgött a hatalmas hangfalakból, és persze ki már lett volna a zenefelelős, mint Jasper. Egy csomó ember táncolt, és csak néhányan ültek a székeken. Peter Jasper mellett állt és puncsot ivott. Egy farmert viselt és egy felsőt. Ugyanúgy nézett ki, ahogy eddig is.

- Hé! Menj oda hozzá! - toszogál Luna.

- Jól van már! – megfogtam a kezét és magammal vonszoltam a nagy tömegen keresztül.

- Hé! Én nem megyek! – ellenkezik.

- Ó dehogynem! Egy darabig elkísérsz.

A táncparketten észrevettem Milot is, aki éppen Taraval táncol. Vajon mi lehet kettőjük között? Áh! Majd kiderítem. Már nem kellett sok, hogy odaérjünk a fiúkhoz.

- Most már mehetsz amerre látsz. – engedem el Lunát.

- Ó mi rendes vagy!

Ezzel elváltak útjaink. Jól van szedd össze magad. Menni fog. És azzal tovább mentem. Már Peter is észrevett.

- Sziasztok! – köszönök nekik.

- Helló! – mondja Jasper.

- Tracy! Egyszerűen gyönyörű vagy! – feleli Peter

- Köszi!

- Nem táncolunk?

- De! Dehogynem!

Peter megfogta a kezemet és a táncparkett felé vitt. Valahol a közepe táján megálltunk és elkezdtünk táncolni.

- Tudod, mióta az edzéseid tartanak nem igazán tudtunk beszélgetni.

- Tudom, és sajnálom is.

- Ugyan már! Nem kell!

- Akkor jó!

- És most lelassítunk egy kicsit! – üvölti a mikrofonba Jasper.

Egy lassú zene kezdett el szólni. Én átfogtam a kezemmel Peter nyakát, míg ő a derekamra tette a kezét. Ha lehetne, így maradnék vele örökre.

- Tudod, már elakartam mondani…

- Ne! Ne beszélj. Most ez így tökéletes. – szakítom félbe szegényt, de nem akarom, hogy elrontsa ezt a csodálatos pillanatot.

Nem sokáig szólt már ez a zene, szóval amikor vége szakadt ittunk egy kicsit. Éppen a poharam alján jártam, amikor valaki ráüt a hátamra, melynek hatására félrenyeltem a puncsot, a maradékot meg visszaköptem a pohárba.

- Hé!

- Bocsi! – mondja a mellettem álló Milo. – Jól mulatsz?

- Aha. Megvagyok.

- Akkor jó. Jössz táncolni?

- Persze!

Vele is táncoltam, akkor Lunával is, sőt még Jasperrel is, aki egyáltalán nem tud táncolni, szóval nekem egy kicsit kínos volt, de nem mondtam neki nemet… kibírtam.

 A pától már egy kicsit kótyagos volt a fejem, amikor végre a szobámba értem, ahol Peter már a matracon feküdt.

- Szia!

- Szia! – ül fel.

- Hát te? Hogy-hogy itt?

- Úgy voltam vele, hogy elég volt nekem a bulizásból.

- Megértem. Nekem már fáj a lábam.

Leültem Peter mellé, miközben lerúgtam a lábamról Luna magassarkúját. Aztán megfordultam, hogy Peter szemébe tudjak nézni.

- Mit akartál mondani? Tudod, miközben táncoltunk.

Peter közelebb hajolt hozzám és megcsókolt. A csók lágy volt és kellemes. Elváltunk.

- Semmi különöset.

Aztán újra megcsókolt, de már szenvedélyesebben. Én sem bírtam magammal. Még többet akartam belőle. A falhoz nyomott. Minden porcikámban éreztem őt. Aztán lement egészen a nyakamig. Egy sóhaj jött ki a számból, mire ő ismét ott kezdett el csókolni. Átkaroltam a nyakát. Ő a hátamon végighúzta a kezét, aztán leszedte rólam a felsőt, míg én az ő pólóját húztam le. Így folytattuk a csókolózást. Mire észbe kaptam már mind a ketten meztelenek voltunk. A hajába túrtam, miközben a lábamat átkulcsoltam a derekán. Az ágyra fektetett. Fölém tornyosult és így csókolóztunk tovább.

19. fejezet

Reggel, mikor felkeltem Peter már nem volt a szobában. Miután felöltöztem én is az ajtó felé vettem az irányt. Amikor kiléptem a folyosóra, mintha egy munkahelyre kerültem volna. Mindenki sürög-forog körülöttem. Van aki tányérokat és piákat cipel, van aki terítéket, vannak akik lampionokat vagy hosszú szalagokat visznek, bár ehhez több ember kell mint egy. Már majdnem a folyosó végére érek, amikor Luna egy szalagot vonszolva maga után nekem jön.

- Ú bocsi. – kezdi rögtön elpirulva.

- Nincs semmi baj. – nyugtatom le. – Látom el kéne a segítség. – mutatok a hosszú papírdarabra.

- Ó köszi.

Megfogtam a végét, és elindultunk abba az irányba, ahonnan jöttem.

- Miért csináltok ekkora felhajtást egyetlenegy parti miatt?

- Tudod ritkán szoktunk ünnepelni. Inkább edzünk, meg tudod… ilyesmi.

Bólintok egyet, hisz erre nem igazán tudok mondani semmi mást.

 -És ki kell öltözni? – kérdezem reménykedve, hogy hátha a válasz nem lesz, hisz egyetlen ruhám sincs ezen kívül.

- Hát… - haboz. Ez nem jó jel. – Általában igen. Vagyis tudod, olyan dögösen.

- Hurrá! – máris el van szúrva a napom.

- Nyugi. Nagyjából egy a méretünk. Szóval majd kölcsönadhatok néhány cuccot.

- Köszi. Hálás vagyok.

Végre beértünk a csarnokba úgymond. Ez a legnagyobb terem, amit eddig láttam a gyárból. De most komolyan, mekkora lehet? Egy-két asztal áll magányosan, rajtuk tányérok, evőeszközök és poharak, a székek szanaszét a teremben, és csilivili díszek lógnak a plafonról. Emberek a székeken állva akasztják felfele a többi cuccot, hozzák az üdítőket, és egyéb dolgokat.

- Váúv! – tátom el a szám. – tényleg ritkán tarthattok bulit.

- Egy évben, ha egyszer.

Petert is kiszúrom, aki Jasperrel beszélget. Ideje megismerkedni vele.

- Hé sziasztok! – köszönök nekik.

- Helló! – köszön Peter. – Jasper ő itt…

- Tracy! – üdvözöl, de szó szerint még kiabálja a nevemet.

Aztán odajön, hozzám és megölel. Én lefagytam. Peterre nézek, aki majd kicsattan a néma nevetéstől. Én meg tátogok neki, jól artikuláltan.

- Ez tény-leg nem szá-zas!

- Tudom. – tátogja ő is, de még mindig röhög.

- Ki foglak nyírni!

Erre ő meg vissza.

- Állj be a sorba!

Ezen én is elmosolyodtam. Jasper végre elengedett.

- Köszi, ezt a szívélyes fogadtatást. – kapkodok a levegő után.

- Nagyon szívesen. Mutassam meg, hogy mit tudok?

- Persze!

Olyan, mint egy nagyra nőtt gyerek. A falnak támasztotta a kezét, és pár másodperc múlva kigyúltak a fények.

- Klassz! – intek neki egyet a fejemmel.

- Hé Hutchins! – üvölti egy nagydarab fekete fiú. – Kapcsold le ezeket a tetves lámpákat!

- Igenis! – mondja, mint egy sértődött kiskölyök.

Tényleg olyan, mint egy bohóc.

- Hé Tracy! – hallom Luna hangját. – Segítenél egy kicsit!

Szegény egy székről állva próbálja felakasztani azt a sallangot, amit még ketten hoztunk.

- Megyek!

Ahogy siettem hozzá, neki mentem valakinek. A lány elesett.

- Ó! Sajnálom. had segítsek.

Nyújtom oda a kezemet, amikor is észrevettem ki az illető. Tara volt az. Jaj nekem! Az arcán látom, hogy dühös, és a kezemet ellöki magától, miközben talpra tápászkodik.

- Te idióta! Miért nem nézel szét!

- Bocsi, de tényleg. – nézem a lábát, mert a szemébe egyszerűen nem merek.

Azzal tovább állt, persze még nekem jött egyszer vállból. Köszöntem ribanc!

Apám, hogy milyen izé ez a csaj!

Miután kicsit lenyugodtam, folytattam utam Luna felé.